Szecesszió – Jugendstil, art nouveau, modern style, liberty style.
A szecesszió szó szerint „kivonulás”-t jelent, és egy olyan stílus, ami egy mozgalomból jött létre a 20. század elején.
A kor művészei lázadtak a viktoriánus és neostílusok ellen, melynek eredményei a kicsit unalmas, túlzsúfolt, egyéniség nélküli uniformizált polgári terek, művészeti ábrázolások.
Fő jellemzője a növényi motívumok csavart, indaszerű ritmikus ismétlődése, a stilizálás, a dekoratív homogén színek használata. Jelentős hatással volt rá a japán fametszet letisztult, dekoratív világa.
Nem csak a képzőművészetben jelenik meg (festészet, szobrászat, grafika), hanem az iparművészet is átveszi a szecesszió formakincsét, a lakberendezési tárgyak, a divat, az ötvösművészet, a formatervezés is előszeretettel használja. Az építészet nem csak a formavilágot és a díszítő motívumokat veszi át, az anyaghasználatban is jelentős újításokat végez (acél, vasbeton, üveg), ezzel lerakja a modern design alapjait.
A kígyózó ornamentikát és mozaikszerű felületeket használó Gaudi, vagy az aprólékos-dekoratív képeket festő Gustav Klimt, de akár Egon Schiele vonalas, kontúrokkal játszó képei erős hatással vannak a tetoválásra.
A szecesszió vonalvezetése gyönyörűen kombinálható különböző tetováló stílusokkal, képzeljünk el egy akvarelles növényi ornamentikát vagy egy new school vonalas dekoratív portrét. Még a trash polka erős ecsetvonásait is meglágyíthatjuk egy növényi vagy geometrikus motívummal, így újraértelmezhetjük, továbbgondolhatjuk a szecessziót.
