A rénszarvast (tarándszarvas, iramszarvas, karibu, jilebc) Eurázsiában már 3000 éve háziasították, a tundrán és a tajgán élő népek számára a legfontosabb állat. Igásállat, a szállításban, utazásban elengedhetetlen társ az itt élők számára, de fontos élelmiszerforrás is, húsa és teje kiváló, nem beszélve a prémjéről, ami sátrak, ruhák alapanyaga. Csontját, agancsát, de még az inait is felhasználják szerszámok, hangszerek készítésénél, igazi univerzális háziállat.
Az agancs a legtöbb szarvasfajtára jellemző, de a rénszarvasoknál különlegesség, hogy nem csak a bikák növesztik, hanem a tehenek is. Csülkeik feltűnően kiszélesednek és laposak, hogy a mocsaras és havas tájon ne süllyedjenek el, és biztonságosan tudjanak közlekedni.
A rénszarvas, mint totemállat segítséget nyújt, hogy biztos lábbal, stabilan álljunk a földön.
Agancsa sok kultúrában jelentős szimbólum, általában az időhöz kapcsolódik. Ahogy az agancs évente újra nő, úgy az idő is periodikusan ismétli önmagát, így az újjászületés szimbóluma.
A rénszarvasok óriási távolságot képesek megtenni vándorlásuk alatt, így sokan a változást, a „kilépést” a megszokottból, a fejlődést társítják hozzá. A csordát általában egy öreg, tapasztalt nőstény vezeti, így a rénszarvasok a tisztelet, a tudás szimbólumai is.
A kelta Cernunnos szarvasisten a természet istene, az alvilág ura, a kereskedelem, a harcosok, a gazdagság és az erdők istene is. Nem csak a keltáknál, több északi országban (skandinávok, lappok, mongolok, tunguzok, jászok, evenkek) tisztelik a rénszarvast, mondák, mítoszok kapcsolódnak hozzájuk.
A nyenyeceknél a rénszarvas neve „Jilebc” ami egyszerre a „rén”, de ugyanakkor az „élet” szava is.
Clement Clarke Moor: The Night Before Christmas írása és Robert May: Rudolph the Red Nosed Reindeer írásai a karácsonyhoz kötötték a rénszarvasokat, mára már elengedhetetlen részévé váltak gyerekmeséinknek.
Kapcsolódó szimbólumok: nap, hold, sámán, karácsony, Mikulás
Kulcsszavak: álom, termékenység, élet, utazás, stabilitás, vándorlás, újjászületés, természet, tudás
