Rózsafüzér, rosarium, szentolvasó, imamalom – katolikus imádság, és az ehhez használt gyöngyökből álló lánc neve. Az imádság egy előre meghatározott számban és sorrendben történik, amit segít a láncon elhelyezett szemek száma és mérete.
A rózsafüzér (máriás ájtatosság vagy Máriás lelkület) a katolikusok egyik legelterjedtebb imádsága.
A hagyomány szerint az első rózsafüzért Szent Domonkos készítette koszorú formában, összepréselt rózsaszirmokból (a rózsa, mint a virágok királynője, a fény hordozója, Mária virága), más hagyomány az örmény keresztényeknek tulajdonítja a rózsafüzér kezdeti kialakulását.
Szerzetesek, remeték már a korai időkben használták imádságok számolására; kezdetekben magokból, kavicsokból állt. Később a tehetősebbek gyöngyökből, féldrágakövekből, gyöngyházból készítették.
A rózsafüzér két végén összekapcsolt „kört” alkot, ahol egymás mellett szorosan tíz kis szem, majd kicsit távolabb egy nagy szem található (ez a tized). Egy teljes füzér öt tizedből áll. Az összekapcsolásnál egy bevezető szakasz van, melynek első eleme a kereszt, majd egy nagy szem, utána három kicsi, végezetül még egy nagy szem található.
A rózsafüzért „imamalomnak” is nevezik, mely az imádság meditatív voltát érzékelteti. Szinte már nem is a kimondott imádság a lényeg, hanem az elmélyülés, a szinte gépies ismétlés segít egy mélyebb tudatállapotba lépni.
A rózsafüzérhez hasonló ismétlő imádságok számolásához más vallásoknál is kialakultak hasonló eszközök, pl. a buddhizmusban, hinduizmusban. Amikor a muszlimok meghódították az örményeket, ők is átvették a rózsafüzér gyakorlatát Allah nevének és dicsőségének ismétlésére.
Kacsolódó szimbólumok: Mária, Jézus, rózsa, gyöngy, szerzetes, remete
Kulcsszavak: ima, fohász, elmélyülés, ritmus
