Hova rakjam?
Tele a tükör, a polc, a hűtőszekrény!
Persze, hogy magamra!
Ahogy Picasso is megmondta: „…egy egész élet kellett ahhoz, hogy úgy tudjak festeni mint egy gyerek”.
Személy szerint nagy rajongója vagyok a gyerekrajzoknak, az az egyszerűség, a szabadság, a lényeges dolgok tömör megfogalmazása csak a gyerekek kiváltsága. Nem akarnak senkinek megfelelni, még ösztönösen alkotnak.
A múltkor egy apukát épp tetováltunk a stúdióban, és jött vele a kislánya is, aki egyből rajzolni kezdett, mert hát mit is csinálhat egy rendes gyerek, ha sok színes ceruzával találkozik? A szivárvány minden színében tündöklő unikornis lett a végeredmény, mire a szakállas, erősen férfias lányos apuka közölte, hogy ez lesz a következő tetoválása…
Egyre többen választják gyerekük rajzait, ami sokakat megmosolyogtat, de az biztos, hogy ilyen tetoválása senki másnak nem lesz!
