A babér örökzöld fa, a halhatatlanság, az örök élet szimbóluma, de jelképezi a hatalmat és a dicsőséget is.
A görög-római mitológiában Apolló szent növénye, kifejezve Daphné nimfa iránti örök szerelmét. A hiedelem szerint segít az elrévülésben, álomhozó, ezért Apolló papjai babérkoszorút viseltek, hogy prófétai álmot lássanak. Mikor áldoztak, babért égettek, melynek égéséből jósoltak, füstjétől transzba estek. Hitték, hogy véd a mennydörgéssel, villámlással szemben.
Babérból készült koszorúval illetik a bölcseket és a versenyek győzteseit, így szimbolizálva azt a halhatatlanságot, melyet kiérdemeltek. A babér által közelebb kerülnek istenhez, aki átadja a tudást és a győzelemmel elért halhatatlanságot. Rómában a babérkoszorú a dicsőség jelképe volt, de a középkorig a tudósokat, versenyeken jól teljesítő diákokat is babérkoszorúval tüntették ki. A jelenleg használatos egyetemi rang, a bachelor (franciául a baccalauréat) is a babér nevére utal.
A kereszténységben a mártíromságot és a halhatatlanságot közvetíti.
Európában gyakran megtalálható címerekben, címerpajzsokon. Egyaránt láthatunk babérágat, babérkoszorút, de babérfát is, legtöbbször természetes zöld színében.
A friss levelek C- és A-vitamint, továbbá káliumot, kalciumot, mangánt, vasat, cinket és magnéziumot tartalmaznak. Mint gyógynövény is jelentős: gyomorerősítőnek, bőrbetegségek ellen, izomfájdalomra használják, préselt olaját balzsamozásra, megfázás, influenza ellen alkalmazták. Manapság fűszerként élvezhetjük. Érdekes illata miatt füstölőnek is kiváló, a nemkívánatos bogarakat riasztja, a középkori járványok (pestis) idején a házak körül babérlevelet szórtak szét, hogy elkerülje a betegség. Görögországban virágvasárnap most is babért visznek a templomokba.
Kapcsolódó szimbólumok: kör, korona, villám
