Mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás?
Nem véletlen, hogy mióta a világ a világ, szinte minden kultúrában megmozgatta az emberek fantáziáját a titokzatos tojás.
A tojás a termékenység, a titok, az élet, a születés és újászületés szimbóluma. Mivel belseje két részre osztható (amelyek nem keverednek egymással) a dualista (kétpólusú) szimbólumok kapcsolódnak hozzá: a nap és a hold; a nappal és az éjszaka; a világosság és a sötétség; a férfi és nő, jin-jang jelképe is.
Több nép teremtésmítoszában is megtalálható – ami találó, mivel a tojás olyan, mint egy mini kozmosz: nézhetjük egy kis csírának, amiből az élet kikel, de teljes egészként is tekinthetünk rá.
Az egyiptomi Ré Napisten tojásból született.
A finn Kalevala szerint egy törött tojásból jött létre a világ.
Az inka indiánok az egész emberiséget három tojásból eredeztetik.
A keresztény hitvilágban az élet és a feltámadás jelképe. Eredetileg a húsvéti tojást pirosra festették, ami Krisztus vérét jelképezi. A Madonna-ábrázolásokon rendszerint megjelenik a tojás is, mint a szűzi születés szimbóluma.
A buddhizmusban a tojáshéj a tudatlanságot jelenti, aminek feltörésével a tudáshoz, megvilágosodáshoz lehet hozzájutni.
A görög-római mitológiában a sírba tojást tettek, hogy az újjászületést segítse.
Az ember ősi tápláléka, összetevői miatt az egyik legfontosabb fehérje- és vitaminforrásunk.
A tojásfestés a húsvéti ünnephez köthető. Minden nép a saját hit- és mondavilágának motívumaival díszíti.
Kapcsolódó szimbólumok: Nap, jin-jang, hold, tenger, Krisztus, tavasz, kozmosz, világ, madarak, hüllők
