MÁGUS – varázsló, sámán, onmjó-rjó, guru, médium, tántrika, ácsárja, warlock, wizard, boszorkánymester
A mágus mágiát alkalmaz, azaz olyan titkos tudomány birtokában van, amellyel befolyásolni tudja akár a természeti jelenségeket, akár a földi történéseket.
Már a legkezdetlegesebb emberi közösségek életében is fontos szerepet töltött be a mágia és annak tudója, gyakorló mestere. Ahogy a civilizáció, úgy a különböző vallások sem tudták megszüntetni. Sok, a nyugati civilizáció számára „primitívebb” népcsoportoknál ma is élő hagyomány: a felsőbb hatalmakhoz, istenekhez fordulnak segítségért, vagy a helyes döntés meghozásakor iránymutatást kérnek.
Az ókori Egyiptomban úgy fogalmazták meg, hogy „mikor a Napisten megalkotta a varázslatot fegyverül, ezt azért tette, hogy az emberek távol tarthassák az események karját, vagyis csapásait, tehát a mágia nem az istenség ellen irányuló tevékenység, hanem az istenektől származó tudás, amelynek segítségével az ember szembeszállhat a sorscsapásokkal, s biztosítani véli a társadalomban működő erők egyensúlyát” (Kákosy László: Varázslás az ókori Egyiptomban /Bp., 1969/).
A mágusok tudásukat igyekeztek maguk között tartani, így alakultak ki a varázsló rendek, amelyek általában azonosak voltak a törzsi-nemzetségi hagyományok őrzőivel, a vallási tanítókkal. Az ókori államokban nem csak a papi feladatokat látták el, hanem a tudományok fejlesztése, tanítása is az ő feladatuk volt.
A mágia ógörög eredetű szó, jelentése szerint „varázslás”, ami az óperzsa „mager” alakból vezethető le. A mágus az óperzsa „magus”, azaz „tiszteletreméltó” szóból alakult ki, ami a gyógyító, álomfejtő, tanító emberek elnevezése volt. A hellenizmus korától már a varázslókat és asztrológusokat nevezték mágusoknak.
A mágusok rituális gyakorlatának alapvetően két típusa van:
- a közvetett – mikor a mágus csak közvetíti a kérést, kérdést, de a hatalom az istenség kezében van
- a közvetlen – itt a hatalom a mágus kezében összpontosul, ő hajtja végre a varázslatot.
A mágia koronként és földrajzilag is különbözőképp alakult ki:
India: Tantra, Damara-tantra
Afrika: vodun
Japán: onmjó-rjó
Észak- és Közép-Amerikai: hoodoo, santería, vodou, vudu
Óceánia: makutu
Dél-Amerika: candomble, umbanda, macumba
Európa – spanyol: akelarre
Európa – olasz: benandanti, brujería
Európa – brit: chaos, wica
USA: New Age
Kapcsolódó szimbólumok: pentagram, boszorkány, asztrológia, mágia, spirál
Kulcsszavak: természet, segítség, befolyásolás, hatalom, tudás, tanítás, álom, tisztelet, babona, döntéshozatal, bölcsesség
