Szimbólumok

A fenyőfa örökzöld, minden évszakban az állandóságot, az örök életet jelképezi. A nyugati keresztény kultúrában isten fája, amelyen minden évben egyszer gyertyákat gyújtanak, hogy megünnepeljék a karácsonyt. Az élet fája, amely a Paradicsom közepén a jó és rossz tudásának fája mellett állt. Karácsonykor Isten visszafogadja az embert a kegyelmébe, vagyis...

A sas a vágómadárfélék családjába tartozó egyes ragadozómadár-fajok összefoglaló elnevezése. A sasok különböző fajai ismertek, az ölyvformák, a kányaformák, a kígyászölyvformák, illetve a halászsasfélék. A sas szimbolikája nagyon összetett: nagytestű ragadózóként a madarak királya, a Nap és az ég, az isteni uralom jelképe. Erőt és a harciasságot mutat, a napistenek...

Vagy mégsem? Hiszen „a karácsonyt nem lehet ellopni, mert a karácsony lényege nem az ajándék, vagy a díszek...” A Grincs a karácsonyi szimbólumok között a legfiatalabb, 1957-ben született Theodor Seuss Geisel tolla nyomán. Az író több mint hatvan gyerekkönyv szerzője és illusztrálója is, ezek között a How the Grinch Stole Christmas...

Az év első kettős jegye. Május 22-től június 21-ig tart, ez már a tavasz vége, a nyár eleje. Ekkor talán a legburjánzóbb a természet, minden zöld, életteli. A kettősség az ikrek szimbólumaiban is megjelenik. A görög mitológia szerint Pollux és Kasztór megható testvéri szeretete miatt helyezték fel őket az istenek...

Eredetileg a buddhista és a hindu meditációs gyakorlatok geometrikus ábráinak neve, de egymástól függetlenül a világ számos pontján, sok ősi kultúrában is kialakultak, pl. az amerikai indiánoknál vagy az ausztrál őslakosok körében. Fő formája a kör és a négyzet. Kozmikus szimbólum: a kör a természet teljességét, az örök körforgást és...

Az 1. világháború leghíresebb tetoválása: Rose of no man's land, magyarul a Senki földjének Rózsája. Az 1. világháborúban a vöröskeresztes nővérek tiszteletére készült tetoválás a háború alatt egyre gyakoribb lett. Sok katona távol az otthontól, sebesülten, ezekre az általában fiatal nőkre bízta az életét, nekik köszönhették a törődést, az ápolást...

A bika ősidőktől fogva az ember egyik szent jelképe. Az őskorban mint totemállatot tisztelték (lásd a barlangrajzokat), mint különleges lényeket, azok szellemét, és a természetfeletti erőt testesítették meg. A bika idővel szinte nélkülözhetetlen lett, húsával, szőrével, szarvával és fizikai termetével a teherhordásban is segítette az embert. Eurázsiában a legnagyobb testű...

Kolovrat (férfi) és Kolyadniki (női): ősi szláv eredetű nap szimbólum. Európa sok országában gyakoriak, de a nagyon hasonló szvasztika jel megtalálható Indiában, a buddhista vallás régióiban, Kínában, Egyiptomban és az északi népeknél. Az északi viking kultúrában a szerszámok díszítője, a szlávoknál a hímzésekben, bútorok motívumaiban, de a templomok freskóiban...

Az újjászületés, a teremtés, a Tejút, a ciklikusság, és a végtelen szimbóluma.   Az egyik legősibb misztikus szimbólum, melyben egy kígyó vagy egy sárkány megeszi/megharapja saját farkát.   A világegyetem örök körforgása, az állandó visszatérés és az újjászületés szimbóluma: a pusztításból való teremtés - élet a halálból. (A kígyó saját farkát eszi meg az életbenmaradáshoz.) A teremtést...

A baglyok (mint általában a madarak) a mitológiákban, mondákban az égi eredetre utalnak, ők az összekötők az istenek és emberek között. A baglyot az álmok ismerőjének, a bölcsesség tudójának, mágikus madárnak tartják. Szinte a világ minden pontján kötődik hozzá babona, hol istenítik és pozitív tulajdonságokkal ruházzák fel, hol félnek...