A nagy őszi csillagkép „m" szimbólumából jött létre a Szűz jegye, amely a nyár végét, a betakarítás idejét jelölte, a mitológiából is ismert kalászt rendelvén hozzá. Az „m"-hez hozzátették a kör szimbólumot is, amely az örök, halhatatlan élet jelképe. A nőiséget és a befogadókészséget is szimbolizálja. A szűz csillagkép legkorábbi...
A New York-ba érkező bevándorlókat, és ma már a turistákat is, a Szabadság-szobor üdvözli, mely a Liberty Island-en, a Hudson folyó torkolatánál áll. A hatalmas nőalakot Franciaország ajándékozta az Amerikai Egyesült Államoknak, az amerikai függetlenség 100 éves évfordulója alkalmából. Mintaként Eugène Delacroix A Szabadság vezeti a népet című festményén szereplő nőalak...
Az 1. világháború leghíresebb tetoválása: Rose of no man's land, magyarul a Senki földjének Rózsája. Az 1. világháborúban a vöröskeresztes nővérek tiszteletére készült tetoválás a háború alatt egyre gyakoribb lett. Sok katona távol az otthontól, sebesülten, ezekre az általában fiatal nőkre bízta az életét, nekik köszönhették a törődést, az ápolást...
Első hallásra mindenkinek a japán (Hanami) vagy kínai ünnep jut eszébe a cseresznyevirágzásról, ami nem véletlen, hiszen ezen ázsiai országok legnagyobb ünnepe. Ilyenkor, a tavasz kezdetekor a családok összejönnek, kivonulnak a természetbe, és együtt ünneplik a megújulást, az örök körforgást, a karmát, az illékony szépséget. A cseresznyevirág ábrázolása szinte minden...
A tűz a négy őselem egyike, a víz ellentéte. A tűz a férfi - az aktív, a víz a női - passzív pólus, viszont együtt az élet forrásaiként tartják számon őket. Egyrészt jelképezi a melegséget, a védelmet, a szerelmet, a fényt, másrészt viszont a tűz lehet negatív szimbólum is. Romboló...
Az emberek ősidők óta készítenek védőamuletteket, melyeknek természetfölötti erőt tulajdonítanak, így az megvédi viselőjét. Vannak gyógyhatással bíró, vagy szerencsét hozó amulettek is. A hamza kezet leginkább amulettként használják, amit tarthatnak maguknál elrejtve, de lakóhelyük bejáratát is őrizheti, illetve halottaknak is adták a túlvilágra. Az ősi egyiptomi temetkezési szertartásokon már udzsat-szem amuletteket...
Az elefánt szó a szanszkrit „ipha” szóból ered, mely elé bekerült az „el” névelő: elipha. Szanszkritul még „hastinak”, azaz kézzel megáldottnak ís hívják, utalva ormányára. Az elefántok egyszerre sugároznak erőt, stabilitást, ugyanakkor termetükkel tiszteletet, akár félelmet is kiváltanak. Amekkora a termetük, annyira érzékenyek és intelligensek is. Felelőségérzékük óriási, erős kötődést...
Ma már a műholdak, radarok, GPS-rendszerek segítik a hajósokat, de régebben ezek hiányában jelzőtüzek vezették őket. A jelzőtüzeket a jobb láthatóság érdekében magasabb pontokon helyezték el, majd később magas tornyokat is építettek hozzá, általában a parton vagy akár a tengerben, így éjszaka is segítettek elkerülni a zátonyokat, szirteket. A...
A végtelen jel ősi szimbólum, az évszázadok során különböző kultúrákban más és más fogalmakat vagy ötleteket képviselt. Indiában és Tibetben a tökéletességet, illetve a férfi és nő közötti egyensúlyt jelentette. A keltáknál jellegzetes ornamentikus „csomó” mintában is megmutatkozik, kiindulási vagy befejező pont nélkül, de megfigyelhető katolikus ábrázolásokon is, (pl. Szent...
A Vegvísir jelentése: „az, ami megmutatja az utat”. Rúna iránytűnek is hívják. Iránytűnek nevezik, bár ebben az esetben nem egy mágneses eszközről van szó. Szimbólumként az iránytű jelentéseivel azonos, viszont formailag eltér tőle. A hagyományos iránytűnek mindegyik karja azonos, míg a Vegvísir mindegyik karja más. Nyolc irányt jeleznek: az északi...